Táncképzésünk célja, hogy fejlessze a gyermekek és fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét. A néptánc tanszak feladata a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása, és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése.
Néptánc tanszakon tanított tantárgy: néptánc, folklórismeret, tánctörténet
A táncművészetet élethivatásul választókat felkészítjük a továbbtanulásra, a többi gyermekből egészséges, jó mozgású, jó tartású fiatalt – értő közönséget nevelünk a táncművészetnek.
A néptánc tanszakon a gyerekeket a magyar néphagyomány játékaival, mondókáival készítjük fel a néptánc tanítására. A játékok és a mondókák által fejlődik kommunikációs készségük, éneklési készségeik. Megismerkednek a népi játékokhoz szükséges mozgásokkal, ritmusokkal, térformákkal, mint a sor, kör, csigavonal és különböző gesztusok. Megtanulják a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamát, a játékfűzéseket. Az egyenletes lüktetés, a negyedes, nyolcados lüktetés, a dallamegységek megismerése, a zenéhez való igazodás fontos a néptánc előkészítéséhez. Megtanulják az irányokat; a ritmikai, térbeli feladatokkal pedig segítjük a kar-láb összehangolt mozgását.
A páros tánc előkészítését segítik a szerepjátszó, párválasztó játékok. Az ugrós és csárdás táncok megismerése először csoportos formában történik, később azokat már párosan táncolják. A technikai tudás kialakítása nagyon fontos, ezek az alapvető mozdulattípusok gyakorlásával lehetséges: súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, dinamikai különbségek és a térben való eligazodás. A Dunai és Tiszai táncdialektus táncaiban előforduló eszközhasználatot, lányoknál és fiúknál egyaránt fontos elsajátítani, ugyanakkor mindkét nemnek a saját táncaikat is tudniuk kell, ezek lányoknál a leánykörtáncok, fiúknál a verbunk és legényes táncok. A képzés végére feladatuk a tanultakból rögtönözni és stílusosan táncolni, nemcsak csoportban, de önállóan és párosan is. A táncok előadásában fontos, hogy a tájegység táncszerkesztési elveinek megfelelően rögtönzött táncot tudjanak előadni. A magyar néptáncra jellemző páros táncban a megtanulják a tartás-ellentartást, és alkalmazzák azt. Minden tanulónak lehetősége van arra, hogy a hagyományban megtanultakat újraalkossák, és egyéni habitusuknak megfelelően újraélesszék gazdag kultúránkat.